Az expandált polisztirol (EPS) általánosan alkalmazott kemény hab hőszigetelő anyag az építőiparban. Elterjedt alakja a lemez, de formába habosítással igény szerinti-, és az alkalmazott szerszámnak megfelelő termékek is előállításra kerülnek. Ilyenek többek között a hőszigetelő/bennmaradó zsaluzóelemes falazóelemek termékcsaládjai.
Az EPS hőszigetelő zsaluzóelemek készülnek normál „fehér habból” melyek hővezetési λ értéke: 0,045-0,032 W/mK, valamint grafitadalékos „szürke habból” melyek hővezetési λ értéke: 0,035-0,030 W/mK között változik testsűrűség függvényében.

A műszakilag bevált építőipari formahabosított termékek testsűrűsége 20-30 kg/m3 így az ehhez tartozó λ érték „fehér habnál”: 0,035-0,033 W/mK, grafitadalékos „szürke habnál” 0,032-0,030 W/mK.
Ugyanazon rendelkezésre álló beépítési helyen- és anyagvastagság mellett, a „szürke hab” EPS hőszigetelés nagyobb hatékonyságra képes, ezért meghatározott épületszerkezeti egységeknél elterjedőben van. Miközben a hőszigetelési hatékonyság jogos cél, a gyártók érthető gazdaságossági megfontolások miatt alacsonyabb anyaghányad mellett igyekeznek ezt elérni. Az anyagszükséglet csökkentésének egyik módja a formahabosítás során olyan „takaréküregek” kialakítása, amitől a fajlagos anyagszükséglet mérséklődik.

Mi lesz ennek hőtechnikai következménye?

Összehasonlításképpen, ha megnézzük a perforált (un. open) EPS hőszigetelő lemezek hőszigetelő tulajdonságait, az látható hogy a 0,040-0,038-as λ értékkel rendelkező anyagok a perforáció útján előidézett lyukaknak (kisméretű zárt levegős tereknek) köszönhetően 0,045-0,042-re romlanak. Tudott, hogy a perforáció (téves és kellően át nem gondolt!) páratechnikai megfontolásból történik, de hőtechnikai következményei jól érzékelhetőek. A romlás attól áll elő, hogy az EPS mikrócelláiba zárt mozdulatlan levegő jobb hőszigetelő, mint a kisebb-nagyobb -ugyan- zárt furatokban, „takaréküregekben” pangó.

A hőszigetelőüvegezés analógiájából azt is tudjuk, hogy kb. 20 mm légrés-vastagságig beszélhetünk olyan zárt térről, ahol még nem mutatható ki áramlás. Ha megmozdul a levegő a bezárt „takaréküregben” akkor az rontja a hőszigetelő-képességet.

A 20 mm-es „bűvös” határ tapasztalati alapon az átszellőztetett légréseknél is megfigyelhető, ahol szintén ez az a vastagság ahol, már a hideg és a meleg levegő fajsúlykülönbségéből adódóan megindul a természetes áramlás. Azonban ami szükséges az átszellőztetett légréseknél, az nem engedhető meg a hőszigetelő anyagokban.

Vizsgáljuk meg egy réteges EPS szerkezet hőtechnikai változásait:

a/1	b	a/2	c	a/3

EPS	O₂	EPS	beton/vasbeton	EPS

		Vastagság (cm)								Megjegyzés
		I.	II.	III.	IV.	V.	VI.	VII.	VIII.	Vizsgált változat
a/1. EPS		6	5,5	5,5	5	5	4,5	4,5	4	Form EPS
b. levegő		0	1	1.5	2	2,5	3	3,5	4	Ø henger
a/2. EPS		6	5,5	5	5	4,5	4,5	3	4	FormEPS
c. beton		12								állandó
a/3. EPS		6								állandó

„U” érték a takaréküregnél		0,19	0,19	0,20	0,20	0,21	0,21	0,22	0,23	Fal m-ként a vizsgált hengeres levegő-zárványok (takarék-üregek) mennyisége %-ban
U (W/m²K)	réteges EPS 10% levegő	-	0,19	0,191	0,191	0,192	0,192	0,193	0,194
	réteges EPS 20% levegő	-	0,19	0,192	0,192	0,194	0,194	0,196	0,198
	réteges EPS 30% levegő	-	0,19	0,193	0,193	0,196	0,196	0,199	0,202
	homogén EPS	0,19

Megjegyzés: a vizsgálat során figyelembe vett tömör EPS, λ értéke: 0,035 W/mK.

Következtetés: a zárt légteres „takaréküregekkel” készülő formahabosított EPS falelemek, falazatba épített formában nem mutatnak kedvezőbb hőtechnikai minőséget.

Balatonfűzfő 2009. 05. 31.

Borzák Balarám Béla

Szakértői Műszaki Állásfoglalás

Elérhetőségeink Keressen Minket bizalommal