Épületek energetikai jellemzőinek meghatározása

1. §
(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdés szerinti kivételekkel – a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületre (épületrészre), illetve annak tervezésére terjed ki, amelyben a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot biztosítására energiát használnak.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatályaa) az 50 m2-nél kevesebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre,b) a felvonulási épületre, a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre,c) hitéleti célra használt épületre,d) a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményre, védetté nyilvánított műemléki területen (műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen, történeti tájon), helyi védelem alatt álló, a világörökség részét képező vagy védett természeti területen létesített építményre,e) a nem lakás céljára használt mezőgazdasági épületre,f) az ipari épületre, ha a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint 20 szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki,g) a sátorszerkezetre,h) a sajátos építményfajtákra, illetve annak tervezésére.
2. §
E rendelet alkalmazásában1. meglévő épület: az e rendelet hatálybalépése előtthasználatba vételi engedéllyel rendelkező épület;2. összesített energetikai jellemző: az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató, amelynek kiszámítása során figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket; az épület hőszigetelőképességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait; az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a sajátenergia-előállítást;3. hővel kapcsolt villamosenergia-termelés: az elsődlegestüzelőanyagok egyidejű átalakítása mechanikus vagy villamos és hőenergiává, az energiahatékonyság bizonyos minőségi feltételeinek teljesítése mellett (a továbbiakban: KHV);4. jelentős mértékű felújítás: ahol a felújítás összköltsége meghaladja az épület külön jogszabály1 szerinti értékének 25%%-át.3. §(1) Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek az 1. mellékletben foglaltaknak.(2) Az épület energetikai jellemzőjét a tervező döntése szerinta) a 2. mellékletben meghatározott, részletes vagy egyszerűsített módszer egyikével, a 3. melléklet szerinti adatok figyelembevételével, vagyb) az a) pontban meghatározott módszerrel egyenértékű, nemzetközi gyakorlatban elfogadott számítógépes szimulációs módszerrel kell meghatározni.(3) Az épületek energetikai megfelelőségét igazoló számítást az épület egészére kell elvégezni.(4) Az épület energetikai megfelelősége egyes zónákra vagy egyes helyiségekre elvégzett számítások eredményeinek összegezésével is igazolható.4. §(1) Az összesített energetikai jellemző követelményértékét az épület 1. melléklet szerinti rendeltetésétől függően kell megállapítani. Az épületek összesített energetikai jellemzőjének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszerű használati módja függvényében az 1. melléklet III. pontjában megadott értéket.(2) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezekre eltérő az előírt követelményérték, akkor a tervezés során azokat a méretezési alapadatokat és az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt kell figyelembe venni, amelya) az épület legnagyobb térfogatú rendeltetési egységének funkciójából következik (jellemző funkció), vagyb) térfogatarányosan a különböző rendeltetési egységek funkciójából következik.(3) Ha az épületben többféle funkciójú rendeltetési egység található és ezek között van olyan, amelyre nincs az összesített energetikai jellemzőre követelmény, akkora) az épület egészére a fajlagos hőveszteségtényezőre és ezzel együtt az egyes határolószerkezetekre vonatkozó követelményeket kell kielégíteni az 1. melléklet szerint, ésb) az épületnek arra a részére kell értelmezni a méretezési alapadatokat és alkalmazni az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelményt, a felület–térfogat arány megállapítása mellett, amelyre a funkció szerinti követelmény adott.5. §Az 1000 m2 feletti hasznos alapterületű új építmények1 Az építésügyi bírságról szóló 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet.6. §(1) Az 1000 m2 feletti hasznos alapterületű meglévő épület korszerűsítése, illetve rendeltetésének módosítása során biztosítani kell az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést, ha az műszaki és gazdasági szempontból megvalósítható. A műszaki, illetve gazdasági megvalósíthatóságot a 4. mellékletben foglaltak szerint kell vizsgálni.(2) Ha az 1000 m2 feletti hasznos alapterületű meglévő épület átalakítása, bővítése és felújításaa) a külső határoló szerkezetei felületének 25%%-át, illetveb) a fűtő-, melegvíz-előállító-, légkondicionáló, szellőztető vagy világítási rendszereit jelentős mértékben érinti,biztosítani kell az átalakítással, bővítéssel és felújítással érintett rész vonatkozásában az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.
7. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.(2) Ez a rendelet az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2–6. cikkeinek és mellékletének való megfelelést szolgálja.

Követelményértékek
I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények 1. táblázat: A hoátbocsátási tényezo1) követelményértékeiÉpülethatároló szerkezetA hőátbocsátásitényező követelményértékeU [W/m2K]Külső fal 0,45Lapostető 0,25Padlásfödém 0,30Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25Alsó zárófödém árkád felett 0,25Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,50Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) 1,60Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) 2,00Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2 2,50Homlokzati üvegfal2) 1,50Tetőfelülvilágító 2,50Tetősík ablak 1,70Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,80Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50Szomszédos fűtött épületek közötti fal 1,50Talajjal érintkező fal 0 és 1 m között 0,45
Épülethatároló szerkezetA hőátbocsátásitényező követelményértékeU [W/m2K]Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonosellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)0,501) A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő:ha tehát a szerkezet vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű hőhidak stb.), akkor ezekhatását is tartalmazza.A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb. hatását is tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.A csekély számszerű eltérésre tekintettel, a talajjal érintkező szerkezetek esetében a külső oldali hőátadási tényező hatása elhanyagolható.2) Az üvegezésre és a távtartókra együttesen értelmezett átlag.II. A fajlagos hőveszteségtényezőre vonatkozó követelményértékek A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értéke a felület/térfogat arány függvényében a következő összefüggésselszámítandó:A/V ≤0,3 qm = 0,2 [W/m3K]0,3 ≤A/V ≤1,3 qm = 0,38 (A/V) + 0,086 [W/m3K]A/V ≥1,3 qm = 0,58 [W/m3K] (II.1.)ahol A = a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelületeV = fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat)A fűtött épülettérfogatot határoló összfelületbe beszámítandó a külső levegővel, a talajjal, a szomszédos fűtetlen terekkel és a fűtöttépületekkel érintkező valamennyi határolás. A fajlagos hőveszteségtényező megengedett legnagyobb értékét a felület/térfogat arányfüggvényében az 1. ábra szemlélteti.

Fajlagos hőveszteségtényező qm [W/m3K]

Felület/térfogat arány A/V [m2/m3]
1. ábra: A fajlagos hőveszteségtényező követelményértékeHa a sugárzási nyereségek hatását nem vesszük figyelembe (ez az egyszerűsített eljárásban megengedett a biztonság javára történőelhanyagolás), akkor a fajlagos hőveszteségtényező követelményértékeiből az épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének felső határértéke is származtatható a következő összefüggés szerint:Um = 0,086 (V/A) + 0,38 [W/m2K] (II.2.)Um értéke a 2. ábráról is leolvasható.

Átlagos hőátbocsátási tényező Um [W/m2K]

Felület/térfogat arány  A/V [m2/m3]
2. ábra: Az átlagos hőátbocsátási tényező követelményértékeiAz átlagos hőátbocsátási tényező értelemszerűen tartalmazza a fajlagos hőveszteségtényezőnél meghatározott jellemzőket (rétegtervihőátbocsátási tényező, hőhidak okozta hőveszteség). A sugárzási nyereség nagyságától függően magasabb átlagos hőátbocsátásitényező is megengedhető lehet – ezt a sugárzási nyereség számításával kell igazolni.III. Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények

1. Az összesített energetikai jellemző számértéke az épület rendeltetésétől, valamint a felület/térfogat aránytól függ, értéke az
alábbiakban közölt összefüggésekkel számítható, illetve az ábrákból leolvasható. Az épületek összesített energetikai jellemzőjének
számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszerű használati módja függvényében a számítási
összefüggéssel és diagram formájában is megadott értéket.
2. Lakó- és szállásjellegű épületek
Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel
számítandó:

A/V ≤0,3 EP = 110 [kWh/m2a]
0,3 ≤A/V ≤1,3 EP = 120 (A/V) + 74 [kWh/m2a]
A/V ≥1,3 EP = 230 [kWh/m2a] (III.2.)

A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.

1. ábra: Lakó- és szállásjellegű épületek összesített energetikai jellemzőjének
követelményértéke (nem tartalmaz világítási energia igényt)
3. Irodaépületek
Az irodaépületek (egyszerűbb középületek) összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő
összefüggéssel számítandó:
A/V ≤0,3 EP = 132 [kWh/m2a]
0,3 ≤A/V ≤1,3 EP = 128 (A/V) + 93,6 [kWh/m2a]
A/V ≥1,3 EP = 260 [kWh/m2a] (III.3.)
A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.
1. ábra: Irodaépületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke

4. Oktatási épületek
Az oktatási épületek összesített energetikai jellemzőjének megengedett legnagyobb értéke a következő összefüggéssel számítandó:
A/V ≤0,3 EP = 90 [kWh/m2a]
0,3 ≤A/V ≤1,3 EP = 164 (A/V) + 40,8 [kWh/m2a]
A/V ≥1,3 EP = 254 [kWh/m2a] (III.4.)
A fenti összefüggéssel megadott értékek az 1. ábrából is leolvashatók.
1. ábra: Oktatási épületek összesített energetikai jellemzőjének követelményértéke
(világítási energia igényt is beleértve)
5. Egyéb funkciójú épületek
A III. 2., 3., 4. pontban meghatározott funkciótól eltérő rendeltetésű épületekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét
a következők szerint meghatározott épület és épületgépészeti rendszer alapján lehet meghatározni:
– a fajlagos hőveszteségtényező értéke a vizsgált épület felület/térfogat viszonya függvényében az 1. mellékletben megadott
követelményérték;
– az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg;
– a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat: légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvízellátás nettó
energiaigénye az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó
jogszabályok, szabványok és a szakma szabályai szerint kell meghatározni.
Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani:
– a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő
figyelembe,
– a feltételezett energiahordozó földgáz,
– a feltételezett hőtermelő alacsony hőmérsékletű kazán,
– a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 2K arányossági sávval,
– a fűtési rendszerben tároló nincs,
– a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése),
– a vezetékek hőveszteségének számításakor a 70/55 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni,
– a szivattyú fordulatszám szabályozású,
– a melegvízellátás hőtermelője földgáztüzelésű alacsony hőmérsékletű kazán,
– a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező,
– 500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,
– a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül),
– a tároló indirekt fűtésű,
– a gépi szellőzéssel befújt levegő hőmérséklete a helyiséghőmérséklettel egyező, a léghevítőt az alacsony hőmérsékletű, földgáz
tüzelésű kazánról táplálják,
– a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag
A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni.

IV. Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata

1. Az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes
szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni.
Miután ebből a szempontból egy épület különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet
úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg.
2. Ha a rendeltetésszerű használatból következő belső hőterhelésnek a használati időre vonatkozó átlagértéke nem haladja meg a qb ≤
10 W/m2 értéket, a túlmelegedés kockázata elfogadható, amennyiben a belső és külső hőmérséklet napi átlagértékeinek különbségére
teljesül az alábbi feltétel:
Δtbnyár ≤3 K nehéz épületszerkezetek esetében
Δtbnyár ≤2 K könnyű épületszerkezetek esetében
A besorolás alapja a fajlagos hőtároló tömeg (2. melléklet III. 2. pontja)

2. melléklet

Számítási módszer

1. Az épület rendeltetésének és az ehhez tartozó alapadatoknak és követelményeknek a meghatározása.
2. Geometriai adatok meghatározása, beleértve a vonalmenti hőveszteség alapján számítandó szerkezetek (talajon fekvő padló,
pincefal) kerületét és a részletes eljárás választása esetén a csatlakozási élhosszakat is.
3. A felület/térfogatarány számítása.
4. A fajlagos hőveszteségtényező határértékének meghatározása a felület/térfogatarány függvényében.
5. A fajlagos hőveszteségtényező tervezett értékének megállapítása.
Ez a határértéknél semmiképpen sem lehet magasabb, de magas primer energiatartalmú energiahordozók és/vagy kevésbé
energiatakarékos épületgépészeti rendszerek alkalmazása esetén a határértéknél alacsonyabbnak kell lennie.
6. A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése.
7. A nettó fűtési hőenergia igény számítása.
8. A fűtési rendszer veszteségeinek meghatározása.
9. A fűtési rendszer villamos segédenergia igényének meghatározása.
10. A fűtési rendszer primer energia igényének meghatározása.
11. A melegvízellátás nettó hőenergia igényének számítása.
12. A melegvízellátás veszteségeinek meghatározása.
13. A melegvízellátás villamos segédenergia igényének meghatározása.
14. A melegvízellátás primer energia igényének meghatározása.

15. A légtechnikai rendszer hőmérlegének számítása.
16. A légtechnikai rendszer veszteségeinek számítása.
17. A légtechnikai rendszer villamos energia igényének meghatározása.
18. A légtechnikai rendszer primer energia igényének meghatározása.
19. A hűtés primer energiaigényénak számítása.
20. A világítás éves energia igényének meghatározása.
21. Az épület saját rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása.
22. Az összesített energetikai jellemző számítása.